A csatornaszolgáltatási díj alkalmazásának feltételei, díjképzésének szabályai

 
Érd Megyei Jogú Város, Diósd Község és Tárnok Nagyközség 2011. október 12. napján az Érd és Térsége Csatornatársulás honlapján „Érd Megyei Jogú Város, Diósd Község, Tárnok Nagyközség közigazgatási területén már meglévő, valamint az Érd és Térsége Regionális Szennyvíz-tisztítási programban KEOP európai uniós támogatással megvalósuló, valamint a szerződés időtartama alatt létesülő, a szennyvíz elvezetését és tisztítását szolgáló víziközművek koncessziós szerződés keretében történő üzemeltetése” tárgyú üzemeltetési koncessziós pályázatot tettek közzé.
 
A kiíró Önkormányzatok 2011. december 29-i Diósd Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületi, és az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlési határozata, valamint a 2011. december 30-i Tárnok Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületi határozata szerint az Érd és Térsége Csatorna - Szolgáltató Konzorciumot hirdette ki nyertesnek, és a fenti 3 közös ajánlattevő konzorciumi tag képviselőjével a három koncessziós pályázatot kiíró Önkormányzat 2011. december 30. napján megkötötte a Koncessziós Szerződést.
 
Az Érd és Térsége Csatornaszolgáltató Kft 2012. június 25-től a koncessziós szerződés értelmében Érd Megyei Jogú Város, Diósd Város, Tárnok Nagyközség közigazgatási területén már meglévő, az Érd és Térsége Regionális Szennyvíz-tisztítási Programban KEOP európai uniós támogatással megvalósuló, valamint a szerződés időtartama alatt létesülő, a szennyvíz elvezetését és tisztítását szolgáló víziközműveket üzemelteti.
 
Fogyasztásarányos díj és alapdíj
 
A csatornaszolgáltatási dj alapdíjból és fogyasztással arányos díjból áll. Az induló szennyvízcsatorna-szolgáltatás díja:
  • alapdíj tekintetében megfelelt a pályázati kiírásban foglalt előírásoknak,
  • fogyasztással arányos díj vonatkozásában pedig azonos összegűek voltak – településenként és felhasználói kategóriánként egyaránt – a korábbi szolgáltató Érd és Térsége Víziközmű Kft. által 2012.01.01. és 2012.06.24. között alkalmazott díjakkal. (A korábbi szolgáltató Érd és Térsége Víziközmű Kft. által 2012.01.01. és 2012.06.24. között alkalmazott díjak képzésére vonatkozó szabályozást ide kattintva tekintheti meg).
Ezek az induló díjak megfeleltek a Társaságnak a díjképzés alapelveit tartalmazó Koncessziós Szerződés előírásainak és az akkor már hatályos, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben foglaltaknak (a továbbiakban: Vksztv.).
Az induló díjakat a Társaság taggyűlése határozatban elfogadta.
 
A Vksztv. alapjaiban módosította a díjmegállapítás Koncessziós Szerződésben foglalt módját.
A 2012. évtől kezdve az árak nem változtak a nem lakossági (vállalkozói, intézményi) szektort tekintve, ezzel eleget téve a hatósági árbefagyasztás követelményeinek.
2013. július 1-től a rezsicsökkentésről szóló LIV. törvény 4. § (1) bekezdése alapján a lakossági szektorban a víziközmű-szolgáltatás díjait 10%-kal csökkenteni kellett.
 
A Vksztv 65. § (1) bekezdés értelmében a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: MEKH) javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.
 
Környezetterhelési díj – vízterhelési díj
 
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény értelmében vízterhelési díj fizetésére a víziközmű-szolgáltató kötelezett, ám a 10. §. alapján a vízterhelési díjat „a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre”.
 
Az áthárítás módját illetően a Társaság a csatornaszolgáltatás díján felül, önálló tételként hárítja át a vízterhelési díjat a felhasználókra. Az áthárítás egységesen, azonos összegben történt minden felhasználóra, melynek számítási módja szintén a Koncessziós Szerződésben került rögzítésre.
 
2012. évben az induló vízterhelési díj – a Koncessziós Szerződésben foglaltak szerint – a 2012. év I. negyedévében mért szennyezőanyag-tartalom és a várható értékesítési mennyiség figyelembevételével került megállapításra.
 
Mivel azonban az áthárított összeg a számlázott mennyiséggel egyenesen arányos (adózási szempontból osztja annak áfa besorolását is), ezért az egyértelműen a felhasználó által „fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg” részének tekintendő, tehát ilyen módon közvetett módon vonatkozik rá a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény.
 
A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 4. §. (1) bekezdés szerint „a víziközmű-szolgáltatás tekintetében a számlában meghatározott, lakossági felhasználó által fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) 2013. július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át”.
 
Díjalkalmazás feltételei
 
Vksztv. 2. § 15. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet.
 
A Társaság MEKH által jóváhagyott Üzletszabályzatának 1.4. pontja értelmében nem lakossági Felhasználó: az a Felhasználó, aki nem minősül lakossági felhasználónak.
 
Lakossági díjszabásban a társasház és a lakásszövetkezet, valamint az a természetes személy felhasználó részesülhet, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást.
Továbbá a tényleges felhasználási adatok ismeretében a Szolgáltató lakossági díjat alkalmaz:
  • a lakásbérlők tényleges víziközmű-szolgáltatás igénybevételét a bérlakás üzemeltetését végző gazdálkodó szervezettel szemben, továbbá
  • a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény és a támogatott lakhatás, valamint
  • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozó otthon és javítóintézet esetében, ha a szolgáltatás után a fenntartó a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatásban részesül.
 
Nem rezsicsökkentett lakossági díjat fizetnek azok az önkormányzati fenntartású intézmények, amelyek 2012-ben, a korábbi szolgáltató gyakorlata alapján lakossági díj fizetésére voltak jogosultak, ugyanakkor a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény hatálya nem terjed ki rájuk, így nem érintettek a 10%-os díjcsökkentéssel.
 
Nem lakossági díjat fizet minden más felhasználó, aki nem esik az előző két kategória egyikébe sem.